Freestyle, ketrecfoci, válogatott, fogadás
2009.06.03. 22:22 (1115 olvasás)

Nagyon mozgalmasak voltak az elmúlt napok, gyakorlatilag szombattól ma délutánig tartott a pörgés. Zsűritagként végigcsodáltam a Red Bull Street Style magyar selejtezőjét, a Rádio 1-es dj-k meghívásának eleget téve kipróbáltam a Rióban a ketrecfocit, majd két napot töltöttem a válogatottal Telkiben, egy rövid összetartás keretében.

A freestyle foci hihetetlen élmény volt, délután háromtól este kilencig tartott a program a Gödörben, de egy pillanatra sem untam. A döntőnél már mi, a zsűri tagjai húztuk a srácokat, hogy még, még, még, ennyi nem elég, mutassanak még újabb trükköket, egyszerűen nem tudtunk dönteni. A rendezvény a Gödör zárt részén volt, így a végére már alig maradt levegő, hiszen nagyon sokan nézték a fiúkat. Fantasztikus volt, még egyszer köszönöm a meghívást.

A szombati freestyle után vasárnap egy másik fajta foci következett, ketrecben. Azt hittem, hogy a rossz idő miatt nem is lesz megtartva a rendezvény, egyszer csak csörgött a telefon, hogy várnak. A Sportshit jópofa programokat kínált, de egy kis pingpong és foci után sajnos az eső győzött.
Hétfőn három órakor volt találkozó a válogatott keretnek, jó volt újra látni a srácokat. Délután még pózoltunk egyet a Playboynak, a szeptemberi számban lesznek a fotók, így csak kora este érkeztünk meg a telki edzőcentrumba. Ami valóban lenyűgöző. Körbevezettek minket, megnéztünk mindent, a pályákat, a csarnokot, az uszodát, a szaunát, valóban minden high-tech, de ugyanakkor otthonos. Kedden Erwin Koeman két edzést vezényelt, amelyek taktikai jellegűek voltak. Mindenki vidám volt, igaza van a kapitánynak, hogy egy fárasztó szezon után jobb ilyenkor egy könnyed, jó hangulatú edzés, mint egy barátságos mérkőzés. Este a Náncsi néni vendéglőjében volt vacsora. Ma délelőtt egy futóteszt volt a feladat, majd szabadprogram. Én Juhász Rolival és Kabát Petivel a tornateremben vicceskedtünk, különféle versenyeket találtunk ki, kapufáztunk.

Ért a nap folyamán egy veszteség is, amit viszont mosolyogva fogadtam. Elvesztettem egy órát. Lehet, hogy páran tudjátok, de tavaly fogadtam Ferenczi Pisti barátommal. Már régóta tetszett neki az egyik órám, amit nem hordtam, mindig nyaggatott, hogy adjam neki. Megbeszéltük, hogy ha 40 gólt lő a másodosztályban, akkor az övé lehet, ha pedig én 12-t a holland bajnokságban, akkor majd ő talál ki nekem valami extra díjat. Az arccsonttörése miatt végül „beértem” 36-tal, amit a hét végén elért. Pisti már a pályáról üzent nekem, gólöröm közben a csuklójára mutatott. Övé az óra! Az egyik telefonom is tetszik neki, így a következő szezonra már adott a tét, csupán a fogadást kell majd kitalálni.
Holnap este VIVA Comet gála, blog pedig szombaton.