Üdvözlet mindenkinek!
2011.02.17. 15:18 (6215 olvasás)

Igen, tudom, olvastam, hogy sokan már leharapták a fejem, hogy milyen hosszú ideje nem született új bejegyzés. Így van, mentségemre szolgáljon, hogy azért az elmúlt hónapokban sem volt sok szabadidőm, nem kevés meccset játszottam, remélem mindenki örömére. Sok minden történt, történik velem, szerencsére csupa jó dolog.

Továbbra is köszönöm mindenkinek a sok kedves levelet, biztatást, szurkolást, nagyon sokat jelent. Sokan kérdeztetek tőlem e-mailben, próbáltam válaszolni rájuk.

Mi volt a legkedvesebb ajándék, amit most karácsonyra kaptál. Van olyan karácsonyi ajándék, amire gyerekkorodból emlékszel, ami különösen nagy örömet szerzett?
Most kivételesen különleges ajándékot kaptam karácsonyra és a szülinapomra, ugyanis belépett az életembe a szerelem, aminek nagyon örülök. Igazából nem emlékszem, hogy gyerekként valaha lett volna valami különleges igényem, szüleim mindig tudták, hogy minek örülnék, így mindig teljesült a kívánságom.

Hogy érzed, a mostani PSV mennyire erős, főleg Lazovics és Afellay távozása óta? Milyen ahhoz a csapathoz képest, amelyikhez szerződtél, amikor még ott játszott Gomes, Salcido, Simons vagy Farfán?
Ki kell mondani, akkor valóban erősebb volt a PSV. Most nyilván érződik a csapaton, hogy átalakul, de ennek ellenére a mostani is erős, képest megnyerni a bajnokságot és nagyon sokáig juthat az Európa Ligában is. Egyébként soha nem szerettem hátrafelé nézni, összehasonlítgatni a jelent a múlttal, hogy akkor mi volt jobb vagy rosszabb, mert ez nem változtat meg semmit.

Lazovics távozása óta ki áll hozzád legközelebb a csapatból, kivel töltöd a legtöbb szabadidőt?
Danko nagyon jó barátom volt. Távozása óta is megmaradt a balkáni csoport, Sztani (Manolev), Vukovics, de említhetném Hutchinsont, Toivonent vagy Bakkalt is, mert velük is elég sokat vagyok együtt.

Van valamilyen adat vagy mérőszám, hogy mennyit fejlődtél fizikailag, amióta a PSV-nél futballozol. Izomtömegben, gyorsaságban mennyit változtál?
Amióta Hollandiában focizom, négy kilóval lett több a testsúlyom, ez pedig izombeli gyarapodás. Erőnlétileg sokkal jobb vagyok a kondizástól, de szerintem gyorsabb is lettem. Emlékszem, amikor otthon játszottam nem az volt az erényem, hogy gyors lennék. Egyszóval szerintem mindenben előreléptem, jobb lettem és remélem, hogy ez folyamatosan így is marad.

Lehetett olvasni, hogy tavaly költöztél? Mesélsz egy kicsit a mostani lakásodról? Mekkora, milyen stílusú?
Igen, elköltöztem, mert az előző lakásban hosszú idő után sem lehetett megoldani, hogy foghassam a magyar adókat, anélkül pedig nagyon nehéz a légiósélet. Most egy 24. emeleti lakásban lakom, nagyon szép kilátással. Különösebben nem nagy, 85 négyzetméter, modern – számomra éppen tökéletes.

Ha életed legfontosabb találkozójára kellene menned, mint magánember, pl. lánykérés, hogyan öltöznél fel?
Mindenképpen elegánsan, de sportos formában. Komolyodtam is annyit, hogy most már ez a stílus áll legközelebb hozzám, most már nem csak rendezvényeken tudom így elképzelni magam. Öltöny, elegánsabb zakó farmerral, ing, most ez a jellemző.

Egyik barátom azt mondta, ha okos vagy, akkor már most tanulsz spanyolul, hogy Spanyolországba szerződve ne legyen problémád a nyelvvel.
Ha, ha, ha! Köszönöm a jó tanácsot. Érdekel a spanyol nyelv, szépnek találom, és izgat is annyira, hogy neki álljak órákat venni olyan napokon, amikor nincsen két edzésünk. A nyelvtudást, akárhogy is alakul az ember élete, nem veszik el tőle, ráadásul a spanyol a második legtöbb ember által beszélt nyelv a világon.

Ha busszal utaztok, ki mellett ülsz? Állandó párok vannak, vagy mindig mindenki máshol ül?
A busz hátsó részében van két darab négyes asztal. Miénk az egyik, Manolevvel, Vukoviccsal és Lensszel. Igen, jellemzően a többiek is mindig a megszokott helyükön ülnek.

Nagyon remélem, hogy megnyeritek a bajnokságot. Óriási csalódás lenne, ha mégsem nyernétek, vagyis az elmúlt évekhez (AZ, Twente) hasonlóan valaki megelőzne benneteket?
A csalódottságodban én is osztoznék. A viccet félretéve, tartom annyira erősnek a csapatot, hogy megnyerjük a bajnokságot, így más kimenetelbe nem is akarok belegondolni.

Most 33-szoros válogatott vagy, amit három és fél év alatt értél el. Gondoltál már arra, hogy ha így folytatod, akkor meg lesz a 100?
Amikor otthon vagyok a válogatottnál, a srácokkal néha eljátszunk a gondolattal. Ha elkerülnek a sérülések, továbbra is ezt a formát tudom hozni, akkor természetesen nagyon szeretném elérni, óriási dolog lenne. De az még nagyon messze van, addig még éppen kétszer ennyi meccsen kell a lehető legjobb teljesítményt nyújtanom.

Olvastam, hogy volt egy fogműtéted, aminek nagyon örültél. Miért nem csináltattad meg korábban?
Így van, nagyon örülök, hogy megcsináltattam. Hihetetlen kényelemérzetet ad. Eddig is imádtam mosolyogni, de most aztán pláne igaz rám, hogy állandóan fülig ér a szám. Őszintén bevallom, hogy korábban nagyon féltem a fogorvosoktól, de aztán rádöbbentem, hogy senki sem halt még bele. Aztán egyre erősebb lett az érzés, hogy meg kell csináltatnom, megtörtént, boldog vagyok, hogy jól sikerült.

Minden héten arról lehet olvasni, hogy mennyi csapat szeretne szerződtetni, érdeklődik irántad. Te figyelsz ezekre a hírekre vagy csak, amit a klubod és a menedzsered mond, azzal foglalkozol?
Nem szeretek ezen agyalni, mert nem jó, ha az ember sok olyan dologgal foglalkozik, ami elvonja a figyelmét a focitól. Pláne olyasmin nem gondolkodom, ami semmi konkrét dolgot nem takar, csak egy hír vagy pletyka. Persze minden ilyen sztori nagyon megtisztelő, hízeleg az ember hiúságának, de próbálom magam függetleníteni tőlük. Szerencsére nagyon jó kezekben vagyok, Józsit (Vörösbaranyi József – a szerk.) tartom a lehető legjobb menedzsernek. Ezt nem futtatásnak írtam, remélem olvassa.